2013.04.23. Tavaszi madárfotók
A 2013. évben emberek és állatok egyaránt megtapasztalhatták milyen az amikor a tél elhúzódik és a tavasz egész későn, csak április közepe tájékán veszit át az uralmat a téltől visszavonhatatlanul. A tavasz beköszöntével a madarak téli etetési szezonja lassan lezárul, az ébredező természetben egyre nagyobb mennyiségben megtalálják a leginkább csőrükre való táplálékokat, ezért próbáljunk meg fokozatosan egyre nagyobb hangsúlyt fektetni az itatásukra, erről bővebben az MME oldalán lehet olvasni.
Még havas volt a táj amikor először találkoztam idén barázdabillegetőkkel.
Egy kis patakhoz közel röpködtek, szemmel láthatóan nem élvezték a havat.
Az első napsütéses reggelen a feketerigónak már melege volt.
A dolmányos varjút naplemente idején sikerült röptében megörökíteni.
A tengelicék helyenként még etetőkre jártak,
máshol viszont a földön keresgéltek.
Nádi sármány egy akácos ágon mutatta meg magát.
Csilpcsalpfüzike a szántóföldön keresgélt ízletes magokat.
Sokunk által a legkedvesebbnek tartott madár a vörösbegy,
ő teli torokbók köszöntötte a tavaszt.
A szajkó a múlt évről még megmaradt utolsó falatokat csipegette.
Mindannyiunk örömére a fehér gólyák folyamatosan elfoglalták a fészkeiket.
A füsti fecske a víz felett mutatta meg fehérlő hasát,
időnként pedig a vízből szedett ki a fészekrakáshoz nélkülözhetetlen alapanyagokat.
A barátposzáta is megmutatta magát, ő évente kétszer is költ.
A fülemüle énekében biztosan mindenki gyönyörködött már, azonban a madarat nehezebb megpillantani, általában sűrű bokrokban tartja előadását.
A sárgafejű királyka egy igazi különlegesség, Európa legkisebb madara, testtömege mindösszesen 4-7 gramm közt alakul. Sokat és gyorsan ugrál, ezért elég nehéz őt lefotózni.
A házi rozsdafarkúakról már verőfényes napsütésben készültek a képek,
énekükben érdekes reketes hangot is beleszőnek, azonban ez nem azt jelenti, hogy meg lennének fázva.
A széncinegék teljesen tavaszi hangulatba kerültek, ennyi sok szép virág közt.
A kékcinegék az odújukat bélelték ki. A képen látható odú eleje egy fém lappal van megerősítve ezzel megakadályozzák, hogy másik madarak pl.: harkályok kitágítsák a bejáratot és elfoglalják az odút.
A zöld küllő egy igazi színpompás madár, aki igen óvatosan mozog, általában repülés közben hangjával hívja fel magára a figyelmet.
Amikor észreveszi, hogy figyeljük egy ideig mozdulatlan majd szépen átkapaszkodik a fa túloldalára, hogy ne láthassuk.
A fekete harkály ritka és félénk madár, először amikor meglátott el is menekült,
később szerencsére sikerült közelebbről és
még közelebbről is meglesni őt.
A fácánok nem is tudom hol aludtak eddig … mostanra szinte mindenhol egyszerre előbukkantak
és ha nem is láttátok őket a hangjukat biztosan hallotta mindenki.
A tőkés récék egy része télen is velünk volt, ők biztosan nagyon várták velünk együtt az értékes napsugarakat.
Az egerészölyvek fészke már várja az utódokat,
tiszteletemre, nem mondom, hogy örömükben kőrözni kezdtek felettem,
miközben nem túl kedvesen javasolták ideje mennem a fészek környékéről.
Egy szerencsés pillanat egerészölyvet és sugárhajtású repülőgépet sikerült egy képen megörökíteni.
A barna rétihéják sem töltik haszontalanul a szabad idejüket,
a fészküket építik, az alapanyagok …
formázását esetenként már a levegőben megkezdik,
végül a széllel szembe fordulnak és leszállnak a fészkükre.
Végére hagytam a karvalyokat, ők nem úgy szeretik a madarakat mint mi,
inkább főételként. A két képen valószínűleg egy pár látható, utóbbi sokkal bátrabb volt.
Ha tetszettek a képek ne felejtsd el lájkolni a facebook oldalamat is https://www.facebook.com/szendreiblog/