2025.09.03. Selfie az őzzel
Szeretnénk minél közelebb kerülni a természethez, ezért elhatároztuk amikor csak van lehetőségünk kimegyünk a kertbe. Így is tettünk vasárnap délután, viszont annyira kellemesen telt az idő, hogy hétfő estére is ezt a programot választottuk vacsorával naplementés kempingezéssel.
Nem indult vidáman a kerti séta, mivel azt láttuk, hogy megint eltűnt minden szőlőszem a kertből, ilyenkor elsőre mindenkinek beugrik, hogy valaki, akinek valószínűleg két lába és két keze van, gyorsabb volt nálunk. Ami itt gyanús volt, hogy egy szem szőlőt nem láttam, szerintem kevesen végeznek ilyen tökéletes munkát!
Sétáltunk fel a kertben, hogy a lenyugvó nap sugarait a magasabb részen még el tudjuk kapni, amikor visszafordultam és megláttam az őzet tőlünk körülbelül 5 méterre, aki nagy boldogan falta a szőlőt és annak a levelét is.
Nagyon óvatosan elővettem a telefont a zsebemből, magasra emeltem és elkészítettem az első képet. Nem futott el, érdekes …
Később kiderült, hogy őt nem zavarja a fényképezés és a mozgásunk sem, érdeklődve nézett felénk.
A lehetőség kihagyhatatlan volt, selfie készült az őzzel, mivel ez rendkívül érdekes, rendhagyó módon magamról is osztok meg képet az oldalon.
Tovább sétáltunk és jött velünk, már a cseresznyefa mellett jártunk.
Nagyon nyugodt őz volt.
Még egy selfie az őzzel :)
A végére pár profilkép gyanús kép az őzről …
…remélem eljut hozzá és …
… hasznára lesznek a képek.
A pokrócot leterítettük, a táskákat is rátettük, azokat is szimatolta. Mivel már nagyon éhesek voltunk és az a nap is erősen lefelé szállt és nem szerettük volna, hogy egy őz álljon a nyakunk fölött evés közben, óvatosan meg kellett kérni, hogy fáradjon vissza az erdőbe, ezt meg is tette.
Ha tetszett az írás az oldalamat se felejtsd el lájkolni ;)
https://www.facebook.com/szendreiblog/
Köszönöm! :)
