2021.10.01. Kenu túra a Dunán 3. rész, Szekszárd – Sió-Árvízkapu – Gemenc – Baja – Dunaszekcső – Mohács útvonalon
Túránk 2. része (link) a Sió Dunai árvízkapujánál ért véget, akkor nem volt lehetőség a felfelé történő zsilipelésre, mivel az ezzel kapcsolatos igényeket időben kell jelezni a Vízügynél. Így ezt akkor nem is terveztük, cserébe kitaláltuk, hogy a 3. túra kezdési helyszíne Szekszárd legyen és onnan a Sión át jutunk el a Dunáig.
Mit találtunk ki? Az ötletünk elég merész volt, pénteken munka után induljunk el a Sió, szombaton reggel pedig zsilipeljenek le minket. A merészség az egészben, hogy ez 21 órási indulást jelentett Szekszárdról, ami október elsején már teljes sötétséggel párosul, holdfény sem volt aznap este.
Egyeztetések és szükséges feltételek megteremtése után, 21 órakor a Palánk úti Sió hídnál a vízre szálltunk és megkezdődött az éjszakai kaland a számunkra teljesen ismertlen terepen. Éjszaka a víz igen aktív volt, sokszor nagy halak ugrottak fel. Útközben találkoztunk horgászokkal is. Időnként szürke gémeket is láttunk. Hallottuk még szárazföldi állatok mozgását is a parton, azonban őket nem láttuk. Útközben szerencsére csak egy kidőlt fa volt, ezt a területet teljesen elfedte a békalencse, nem volt látható mi van a vízen, sikerült jó részén keresztezni a fát és át tudtunk haladni felette. A hőmérséklet meredeken csökkent, már biztosan 10 fok alatt volt amikor megérkeztünk a zsiliphez szombaton 01:00 óra magasságában. Éjszaka sötétben kikötéssel együtt, a sátor felállításán át az alvó állapotig való eljutás kb 1 órát vesz igénybe, tehát 02:00 órakor már aludhattunk is.
Már elalvás után, arra ébredtem, hogy valaki megnyomogatta a talpam ami a sátor oldalához ért, igen gyorsan felébredtem, hang alapján vaddisznó lehetett, nem volt túlságosan érdeklődő hamar távolodott a hangja.
4 óra folyamatos evezést követően, csupán 5 óra alvás után, szombaton 7 óra körül ébredtünk, felkészültünk az indulásra. A zsilipelés nagy élmény volt, először volt benne részünk, kb 5m-rel kerültünk lejjebb utána.
A Dunáig nyugodt vízen eveztünk ki, onnantól viszont egészen a Gemenci erdőig folyamatosan meg kellett küzdenünk a Déli szél által keltett/megerősített hullámokkal, a víz hőmérsékletére való tekintettel, semmi esetre sem szerettünk volna beborulni, ezért a Gemenci erdőt elérve bekanyarodtunk a holtágba, ami valójában nem is az, sok órás evezést és naplementét követően jutottunk el Bajára, ahol még a vasúti híd előtt az első alkalmas helyen kikötöttünk egy homokszigeten, és a szokásos teendők után a péntek estétől tartó sok evezés után lepihentünk.
Vasárnap reggelre, ahogy azt előre jelezték, a szél elállt a víz megnyugodott és már csak egy rövid szakasz volt hátra Mohácsig. Utunk nyugodtan zajlott, ami jól is esett nekünk az előző napok után. Mohácson egy stégen keresztül kipakoltunk, itt nagyon iszapos volt, ezért a kenut lentebb egy lapos kavicsos részen vettük ki a vízből és vittük fel az autóhoz.
Így véget ért a 3×2 napos +1 éjszakás kaland.
Elmondhatjuk, hogy minden a tervek szerint alakult és sikeresem megérkeztünk a célba. Az érzés azonban még mindig bennünk van amikor elindultunk ketten Kisorosziból az általunk eddig még nem ismert útra a több napos kenuzás világába.
Korábbi részek a linkeken.
1. rész link
2. rész link
3. rész link
Folytatás a tervek szerint: Rajka (Mosoni Duna) – Győr – Esztergom – Visegrád – Kisoroszi.
Képek 3. útról:
Ha tetszett az írás az oldalamat se felejtsd el lájkolni ;)
https://www.facebook.com/szendreiblog/
Köszönöm! :)
