Tavasszal a természet minden évben újraéled, felölti díszes virágait, ezek közül nemcsak nagyságával, de szépségével is kiemelkedik mind közül a Magnólia. Másik nevén Liliomfának is hívják, bővebben róla itt lehet olvasni.
Ennyi bevezető talán elég is lesz, jöjjenek a nap képei…
Jól indult a reggel! A nemrégiben kihelyezett etetőben, első alkalommal volt szerencsém madarakat, mégpedig cinegéket megfigyelnem.
Később megérkezett egy kékfejű cinege is, aki hosszasan eszegette a karmai közé fogott diót.
Útra keltem, a felüljáró lépcsőjén egy nyári hangulatot idéző szemét hevert a földön.
12 óra 12 perckor Újpalota épületei felé fordítottam az objektívet.
Szintén a felüljáróról, végre sikerült lefotóznom egy dolmányos varjút, aki éppen diót szállít a csőrében. Ijedten nézett vissza rám, féltette tőlem a zsákmányt.
Kicsit odébb egy vetési varjú keresgélt, jól tűrte a fényképezést.
Délidőben jegesen sütött a nap.
Telt az idő, haladtam utamon és máris a Nyugati-pályaudvarra tudtam bekukucskálni.
Szintén Nyugati-pályaudvar, immár oldalról.
Margit-szigeten ketten szálltunk le a Combino villamosról, nyáron más szokott lenni a helyzet.
A Nap beragyogta a Dunát, a Parlament oldalt bújt meg.
Sirály a Duna felett.
A szigeten már az új Volvo busz hesegeti el a galambokat.
A szigetre besétálva érdemes visszatekinteni, jeges korlátokra bukkanhatunk, itt inkább a fotó a lényeg.
Az első fába még bele sem ütköztem, amikor csuszka jellegzetes hangjára lettem figyelmes, ő volt az.
Utamat, ez a szép fa nem elállta, hanem ékesítette.
A rigó halkan csipogott, inkább csak suttogott.
Kutya röptében, ilyet is csak ezen a napon lehet látni.
Pad fotó, ritka nála, mint a fehér holló.
Elérkeztem a találkozó helyre, ahol két idősebb ismerősöm szerencsémre pont kint volt.
Ők rendszeresen etetik a madarakat és a képeken látható mókusokat.
Voltak mások is akiket nem zavart a jeges szél.
A Margit-szigeten lévő kisállatkertnél pont etették a madarak, ennek köszönhető a tolongás a kerítés mentén.
A sas!
Az időjárásról sokat elmond, hogy a képen látható járműveket a szél tologatta ide-oda.
A természetet szépségeit magam mögött hagyva, a Szent Koronát csodáltam meg.
További ember alkotta szépséget találtam a Mamutba, rendesen fel van díszítve.
16 óra is elmúlt, amikor az éhség rám tört, egyik kedvenc helyemre a Marie Kristensen Sandwich Bar-ba mentem visszaverni a támadását. A kép címe lehetne „Keresd a csónakot!” (ha meg van lájkold a cikket)
A Vörösmarty térre volt megbeszélve találkozó, itt forralt bor mellet néztük meg az Adventi épületfestést.
Hazafelé láttam a tüntetést biztosító rendőrök csapatát vonulni.
Hazaérve nem volt más dolgom, mint lefotózni az egész út során nagy segítségemre lévő, kimondottan a mai napra megváltott jegyet.
Összességében ez a különleges dátum egy kellemes napot ölelt át, a fagyos szelet leszámítva minden jól alakult.
A tegnapi Bogaras élmények után, ma is természetre vágytam, de most egy kicsit másképpen, ezért ellátogattam a 15. Nemzetközi Orchidea Kiállításra a Syma csarnokba. A kiállítás utolsó napján szerencsére még mindig maximális pompájukban ragyogtak a virágok a szakértő kezeknek köszönhetően. A 134 virág fotó itt látható.